A KÖRNYEZETEGÉSZSÉGTAN

A   környezet   az élőlényeket körülvevő azon tényezők összessége, melyek az élőlényre közvetlenül hatnak.
Az egészséggel kapcsolatban környezeten azokat a természeti, technikai (mesterséges) és társadalmi tényezőket értjük, melyek befolyásolják egészségünket, de egy ember nem tudja megváltoztatni őket (pl.: levegő-, talaj-, vízszennyezés). Társadalmi összefogással, együttes tevékenységgel az egészségre káros hatások kiküszöbölhetők, vagy legalábbis csökkenhetők.

Hazánk népességének egészségi állapota
Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is.

A többi európai országhoz viszonyított magasabb halandósággal összhangban a betegségek előfordulását tekintve is nagy az elmaradásunk. Az alábbi ábrák adatai azt mutatják, hogy az asztmát leszámítva mindegyik vizsgált betegség esetén rosszabb a helyzet Magyarországon, mint a többi európai országban. A keringési betegségek kiemelkedő jelentősége itt is megfigyelhető, hiszen a többi országhoz képest jóval gyakoribbak az agyér-betegségek valamint a magas vérnyomás. A mozgásszervi betegségek magas arányú előfordulása is figyelemre méltó. A daganatos betegségeknek az EU15 országokhoz képest átlagosan alacsonyabb gyakorisága és egyidejűleg magasabb halandósága feltehetően azt jelzi, hogy Magyarországon kevesebben élnek ilyen betegséggel, azaz a daganatos betegek – nyugati társaikkal összevetve – rövidebb ideig élnek.
 
Az adatokból látjuk, hogy a magyarországi népesség egészségi állapota katasztrofális. A születéskor várható élettartam rövid, a születések száma alacsonyabb, mint a halálozások száma, így a lakosság elöregszik, száma fogy.
Rendkívül magas a szív- és keringési betegségek, a daganatos betegségek száma és az alkoholos májelégtelenségben, az erőszakos cselekményekben (közük az öngyilkosságban) elhalálozottak száma.
A referencia országokkal összevetve a magyar nők némileg jobb helyzetben vannak, mint a magyar férfiak. Az összehasonlításból kiderül, hogy a keringési betegségek mellett – összhangban a magas alkoholfogyasztáshoz köthető halálozással – az emésztőrendszeri betegségekben megbetegedőknek is magas a száma a többi országhoz képest.
A frissebb adatokat közlő „World Health Statistics 2010” szerint Magyarországon 2008-ban a születéskor várható élettartam férfiak között 70 év, nőknél 78 év (átlag: 74,23 év) volt. Ugyanebben az évben az EU átlaga: 79,31 év volt (WHO, 2010).
 
Az európai országok közül, egészségi szempontból igencsak a sor végén állunk, csak Románia és Oroszország van rosszabb helyzetben.

A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért különböző tényezők lehetnek felelősek:
 Elsőként az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító életmód a többi országhoz képest jelentős hazai elterjedtsége hibáztatható. Főként a túlzott alkoholfogyasztáshoz és a dohányzáshoz köthetjük ezt, amit a referencia országokéhoz viszonyított magas halandóság meggyőzően bizonyít. A keringési betegségek kiugróan magas halandóságához – ezeken túl – az egészségtelen táplálkozás, és a testmozgás hiánya is hozzájárulhat.
 A helytelen egészségmagatartás hátterében jórészt az egészségnevelés és egészségfejlesztés hiányossága húzódik (a modern és eredményes módszerek elterjedésének hiánya), az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges választások további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya.
A kisebb és nagyobb közösségekben az egyént érő stressz, az általános érték‐ és bizalom‐hiány, a támogató közösségek, az emberi szolidaritás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs "kultúra", az asszertív konfliktuskezelés nehézsége, a negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi egészségünk megromlásához. A fokozott stressz ugyanis nem csak lelki betegségekhez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig a génkörnyezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak.

 Sőt, a társadalmi‐gazdasági környezet felsorolt elemei az egészségügyi és szociális rendszerek nem megfelelő működtetésén keresztül közvetlenül is okolhatók a magyar lakosság Európától leszakadó egészségéért.
 

Olvasmány

Somogyiként a népegészségügyért

Az egészségügyi ellátás megszervezésére az első hazai népegészségügyi jogszabályt 1770-ben adták ki. 1876-ban már törvény szabályozta a közegészségügyet. A hazai népegészségügy élenjáró tudósa a Somogyi megyei Lakócsán született Fodor József volt.
A lakócsai fiúból tudós orvossá vált Fodor Józsefnek már az elemi iskolai tanulmányok mellett alkalma volt megismerni az elmaradott, szegényes körülmények között élő falusi lakosság sanyarú egészségi viszonyait. Elemi iskolai tanulmányait befejezve a pécsi cisztercita gimnáziumban érettségizett. Az orvosi egyetemnek csak az első évfolyamát végezte Bécsben, mert hazakívánkozott, így tanulmányait huszonkét évesen Budapesten fejezte be. Egy évvel később sebészetből, szemészetből és szülészorvoslásból oklevelet szerzett. Fiatalon állami ösztöndíjjal Európa élenjáró intézeteiben kutatott és tanult. Eközben megismerte: Németország, Hollandia, Anglia és Ausztria egészségügyi intézményeit, ahol a népegészség helyzetét tanulmányozta.
Hazatérve 1872-ben Kolozsváron az Államorvostani Tanszék tanára lett, ahol közegészségtant is tanított, elsőként Magyarországon.
1874-ben megalakult a pesti egyetemen Európa első önálló egyetemi közegészségtani intézete, s vezetőjének felkérték Fodor Józsefet. Tanítványai évtizedek múltán is követték az útmutatásait. Nehéz körülmények között, szinte a semmiből teremtett az egész világ által elismert intézetet. Hatalmas elméleti tudását folyton gyarapítva egy percig sem szakadt el az élet mindennapi problémáitól.
Számos meghívásnak eleget téve sorra járta Európa országait, s mindenütt a népegészségügyet tanulmányozta. A Berlinben megrendezett Egészségügyi Világkiállításon elnyerte az Auguszta császárné által alapított nagy arany érdemérmet. Negyvenévesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A londoni higiéniai kongresszuson 1891-ben felolvasást tartott, amelynek hatására Anglia egyik leghíresebb egyeteme, a cambridge-i díszdoktorává avatta. A belga, a spanyol, a finn, az angol és az olasz akadémia pedig tiszteletbeli tagsággal tüntette ki. Számtalan külföldi és magyar tudományos társaság és egyesület választotta tagjává.
A gyermekkori tapasztalatai döntően befolyásolták egész pályafutását. Tanítványa, dr. Riegler Gusztáv, aki a Kolozsvári Egyetemen az utóda lett, búcsúbeszédében ezt mondta: „Fodor professzor élete során mindig vágyakozással gondolt vissza somogyi szülőfalujára.”

Fodor József a mostoha egészségügyi viszonyokat, „a nép egészségének megromlását” elsősorban a széles néprétegek alacsony műveltségi szintjének tulajdonította. Javulást a lakosság egészségügyi felvilágosításától remélt.Ezek leghatékonyabb formájának az iskolát tartotta, ezért iskolaorvosi és egészségtan tanári képzést kezdeményezett, s fontosnak tekintette az egészségtan oktatását az iskolákban és az egyetemeken.Az iskolaorvosi hálózat megszervezése, az egészségtan oktatásának bevezetése példaként szolgált Európa nyugati államainak is. Viszonylag fiatalon, ötvennyolc éves korában halt meg, 1901. március 20-án. Abban az évben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a világon első alkalommal meghirdetett orvosi NOBEL-DÍJRA felterjesztette. A díj odaítélésére nagy esélye volt, s nem a bírálóbizottság döntése, hanem a tragikusan korai halála akadályozta meg az elnyerését, mivel a Nobel-díjat csak élő személynek ítélhetik oda. Kaposváron az ÁNTSZ hivatala előtt egész alakos szobra hirdeti az utókor emlékezését. Szülőfalujának művelődési háza előtti mellszobrát a Somogy Megyei Kórház készíttette.

Tudományos munkássága, újat teremtő szelleme, a nép egészségéért érzett felelőssége, szülőföldjéhez való ragaszkodása, a mai és a későbbi nemzedékek számára egyaránt példakép lehet.