9. téma
Tájvédelem, egyedi tájértékek

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt.
 
A tájvédelem olyan jogi, szervezési, gazdasági, technológiai, biológiai, felvilágosító és propaganda-intézkedések, valamint beavatkozások rendszere, amely az alapvető tájhasználati módok (társadalmi-gazdasági tevékenységek) táji feltételeinek biztosítására és a táji értékeknek megőrzésére és helyreállítására irányul. Háttértudománya a tájökológia.

A tájvédelem céljai: a táj jellegének, esztétikai adottságainak, a természeti és táji értékeknek, az egyedi tájértékeknek, a természeti rendszereknek megóvása, műtárgyak tájba illesztése, a felszíni tájsebek rehabilitációja. Feladata, hogy a terület tervezése során érvényesítse a természet- és tájvédelem szempontjait; koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését; a tájvédelmi szakhatósági hatáskörben érvényesítse az általános tájvédelem szempontjait az egyedi engedélyezési eljárásokban; a kultúrtörténeti értékek védelme a tájban; az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából adódó feladatok.

Egyedi tájérték: Az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek a társadalom számára jelentősége van. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele nemzeti park igazgatóság feladata. A területrendezési tervnek tartalmazni kell az egyedi tájértékek jegyzékét!

Az egyedi tájértékek típusai:

1) Kultúrtörténeti értékek:
- Településsel kapcsolatos: csárda, lakóház, kúria, iskola, kápolna, kálvária, harangláb, feszület, határkő, határmezsgye, sírkő, kopjafa, kunhalom, földvár, erőd, várfal, szintezési alappont, kút, kastélykert, emlékliget, tájkert stb.
- Közlekedéssel kapcsolatos: postaút, sóút, vasút, mélyút, híd, rév, komp, kikötő, mélyutak, kötélpálya stb.
- Termeléssel kapcsolatos: majorság, csordakút, pince, magtár, verem, zsizsikelő, halastó, tűzvigyázó torony, kenderáztató, istálló, csűr, pajta, malom, műhely, táró, horpa, fúrótorony, zsilip, gát, szivattyútelep, erdészház, vadászles, stb.
- Történeti eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos: csatahely, tömegsír, emlékhelyek (mondai, híres ember), emlékmű, stb.

2) Biológiai tájértékek: fa, facsoport, bokros, sövények, gyepsávok, gyepfoltok, állatélőhely stb.

3) Földtudományi tájértékek: felszíni kőzet, annak lepusztulása, földtani alakzatok, ősmaradvány, ásvány, kőzet, rétegsor, gyűrődés, vetődés, vulkáni formák, karsztos formák, mozgó homokbuckák, gerinc, kilátópont, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart, szurdokvölgy, források, tavak, stb.

 Intézkedési szempontok:
 építmények tájba illesztése,
 nyomvonalas létesítmények elhelyezése,
 terület felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat mérlegelése,
 művelési ág változtatás mérlegelése,
 felszíni tájsebek eltüntetése,
 vonuló útvonalak kikerülése,
 jellegzetes tájképi elemek megőrzése,
 belterületté nyilvánítás mérlegelése.

A természetvédelmi gondoskodás nemcsak a természeti értékekre terjed ki, hanem az egész tájat óvja, benne az ember által alkotott értékes objektumokkal. A „rezervátum szemlélet” elvetése (a biodiverzitás nem őrizhető meg, ha csak a védett területek határain belül veszik figyelembe a természetvédelmi szempontokat).
A gazdaság feladata az lenne, hogy segítse az emberiséget a természet szolgáltatásainak igénybevételében. Nincs önálló „gazdasági érdek”! A kapitalizmusban az ember az önállósuló gazdaságot kezdi szolgálni, miközben a természet degradálódik. Fő cél a profittermelés!

Élettelen természeti értékek, védelmük, jelentőségük:

Típusai:
• Ex lege: víznyelő, barlang, forrás, láp, szikes tó, kunhalom, földvár (nemcsak élettelen!)
• Felszíni kőzet, annak lepusztulása, földtani alakzatok, ősmaradvány, ásvány, kőzet, rétegsor, gyűrődés, vetődés, vulkáni formák, karsztos formák, mozgó homokbuckák, gerinc, kilátópont, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart, szurdokvölgy, források, tavak, stb.

Tulajdonságaik: helyhez kötöttek, át nem telepíthetők,  meg nem újulók, helyre nem állíthatók, mert egyedi képződmények, illetve sajátos élőhelyek.

Veszélyeztető tényezők: - bányászat, - barlangászat, - leletgyűjtés, - építkezés, - földművelés, - szennyezés, - stb.