5. téma:
A növényfajok, állatfajok védelme, területek védetté nyilvánítása

Növényfajok védelme a törvény szeint
42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása (engedéllyel lehet gyűjteni), károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. (tilos pl. lecsapolni a területet, dózerolni…)
(2) Gondoskodni kell a védett növény és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. (nehéz megmondani, hogy pontosan milyen körülmények kellenek a növényeknek, de szerencsére általában van tapasztalat, szakirodalom)
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett növényfaj gyűjtéséhez (múzeumoknak pl feladata, hogy fejlessze a herbáriumokat); birtokban tartásához (igény születhet rá), adásvételéhez, cseréjéhez, külföldre viteléhez, preparálásához, betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez (ha mindenfelé ültetnénk őket, akkor könnyen hibridizálódhatnak, keveredne a génállomány), termesztésbe vonásához, nemesítési kísérlethez, biotechnológiai célra történő felhasználásához, természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.

Állatfajok védelme
43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése (megzavarása is!), lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozásához, gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, élőállat gyűjteményben történő tartásához, külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez, mesterséges géncseréhez, adásvételéhez, külföldre viteléhez, visszatelepítéséhez, betelepítéséhez, riasztási módszer alkalmazásához, fészkének áttelepítéséhez, háziasításához. (ha bármi ezek közül indokolt, engedély kapható rá)
Kormányrendelet (348-2006) a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról.
Magyarországon előforduló „közösségi jelentőségű fajok” (védett + fokozottan védettek)
 Növények → 695 (23%)
 Gerinctelenek → 482 (1,2%)
 Gerincesek → 483 (89%)
 Zuzmók → 5
 Gombák → 35
 Hangyabolyok → 6

A területek védetté nyilvánítása
22.§ Kiemelet oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a bilógiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes:
a.) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, (fajokat) termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket (területeket)
b.) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat
c.) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket (területeket)
d.) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi, vagy botanikus kertek és egyes növényket, növénycsoportokat
e.) élőállat gyűjteményeket
f.) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat
g.) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit
h.) felszíni képződményeket, barlangok felszínét
i.) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat
j.) tipikus és ritka talajszelvényeket
k.) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket

Területek védetté nyilvánítási szempontjai:
- Természetesség: nem megváltoztatott, potenciális vegetáció közeli
- Ritkaság, unikalitás: lokális gyakoriság, elterjedési terület
- Nagyság: minimális életképes populációnagyság eléréséhez szükségesterület, egyensúlyi fajszám
- Értékes fajok jelenléte
- Diverzitás: sokféle: faj, élőhely, mintázat
- Reprezentativitás: lokális, ország, kontinens szinten
- Térbeli helyzet: ökológiai átjárhatóság, koherencia
- Veszélyeztetettség: ha igen, vagy ha nem
- Egyéb: („mert szeretjük, tetszik nekünk”)

A védetté nyilvánítás menete:

Természeti terület védetté nyilvánítására bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg, az igazgatóság készíti elő.
Meg kell vizsgálni:
 A védetté nyilvánítás indokoltságát
 A védelem céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket
 És a védelemhez szükséges feltételeket, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát
 A védelem várható következményét

El kell készíteni:
- A természetvédelmi kezelési tervet ( tartalmazza a terület valamennyi fontos adatát, értékeit, követelményeket).
- Az előkészítést végző egyeztető megbeszélést és helyszíni szemlét tűz ki, amelyre meghívja:
- A javaslattevőt
- Valamennyi érdekelt hatóságot
- Mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelességek hárulnak
- És azokat, akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti
(az érdekelteknek nincs vétójoguk, de erős lakossági vagy egyéb ellenállás esetén elvethetik a javaslatot)
(az előkészítés után a Minisztériumba kerül a javaslat, ahol elkezdik a tárcaközi egyeztetést)
Természeti terület védetté nyilvánításának eredménye (ha sikeres volt a tárcaközi egyeztetés):
 A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre
 Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni → innentől kezdve az illetékes Nemzeti Park kezeli

Mit jelent az úgynevezett Ex lege védelem?

A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. (Ex Lege védelem = attól kezdve hogy van: védett)

Ez alapján védett természeti területek országos jelentőségűek, tehát nem kell a védetté nyilvánítási eljárást lefolytatni, csak nyilvántartásba kell őket venni. A Nemzeti Parkok szakemberei veszik nyilvántartásba az ex lege területeket, a védettséget a földhivatalok bejegyzik.

Védett természeti területek kategóriái a magyar szabályzás szerint
Nemzeti Park ( 10 db, 500.000 ha terület)
Az ország jellegzetes természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése:
- Különleges jelentőségű, természetes növénytani és álattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme
- A bilógiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása
- Az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése
Tájvédelmi körzet: (36 db, 300.000 ha terület)
Az ország jellegzetes, természeti, tájképi adottságokban gazdag; nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontjából jól megkülönböztethető jelleget alakított ki (hagyományos, természetkímélő és fenntartható gazdálkodás)
Elsődleges rendeltetése: A tájképi és természeti értékek megőrzése
Természeti emlék (1 db, <1.000 ha terület)
Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület (pl. öreg fa, szikla, földtani képződmény)
Természetvédelmi terület (152 db, ~30.000 ha terület)
Az ország jellegzetes és különleges, természeti értékekben gazdag; kisebb, összefüggő területe. Elsődleges rendeltetése: Egy vagy több természeti érték, ill. ezek összefüggő rendszerének védelme.

Védett természeti területekre vonatkozó szabályok:
 Tilos a védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi cálokkal ellentétesen megváltoztatni
 Gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fenntartásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.
 Az erdészet, vadászat, mezőgazdálkodás, közlekedés, kutatás, gyűjtés, építkezés, sportolás, stb korlátozása, szabályozása a kezelési tervben található meg.