A levegő környezet-egészségtana

A Földet körülvevő vékony légkör legalsó része az emberiség számára legfontosabb tartománya. A földhöz közeli kb. 10 km-es részében (troposzféra) játszódik le az időjárási jelenségek nagy része, és oxigén mennyisége a legnagyobb a többi réteghez képest.

A felette lévő réteg kb. 35 km magasságig a (sztratoszféra) az élővilág számára legfontosabb anyagot az ózont nagy mennyiségben tartalmazza. Ez a gáz szűri ki az élőlényekre káros, Napból érkező ultraibolya sugárzást.

A levegő hőmérséklete is hatással van az emberek egészségére. A kellemes (optimális) hőmérséklettől eltérő hőmérséklet közvetlen hatással van az ember közérzetére. A hideg levegő több oxigént tartalmaz, ezért az agy működését is serkenti a gyakori szellőztetés.

A meleg levegő enyhe esetben kimerültség, míg a jelenség legsúlyosabb

változatakor eszmélet-vesztés, hőguta léphet fel (40 °C felett).

A levegő pára-tartalma szintén nagy hatással lehet a szervezetre. Ha nagyon száraz a levegő, talán már Te is érezted, hogy mintha kiszáradna a torkod, ég a szemed. Ilyen helyen, a levegőben lévő kórokozók elleni védelem csökken.

A légkörön át a felszínre érkező sugárzások egy része visszaverődik vagy elnyelődik a levegő részecskéin. Így a sugárzásnak kevesebb mint a fele ér el a Földre. A túlzott napozás káros! De ha a bőr nem kap elég UV-sugárzást –  mert szennyezett a levegő,  nem megfelelők az életkörülmények, vagy az éghajlati adottságok kedvezőtlenek – az angolkór, néven ismert gyermekkori D-vitaminhiány alakulhat ki.

A levegőszennyezés jellemzői

A levegő természetes és mesterséges úton is szennyeződhet, bár ezt a fogalmat általában a káros emberi tevékenység következményeként szoktuk említeni. A jelentős szennyezésre az első ipari forradalom óta figyelt fel a társadalom. A kőszénfelhasználás, az ércek kohósításának növekedése együtt járt a környezet terhelésével.

Súlyos szennyeződéseknek, füstkör-katasztrófáknak, emberek százainak megbetegedése vezetett ahhoz, hogy az emberiség felismerte: a légkör szennyezettségének mérséklése az egész emberi faj fennmaradását befolyásolhatja.

Levegőszennyezés és az egészségi állapot

Az energia- és hőtermelés, a közlekedés, az ipari termelés során levegőbe juttatott nagymennyiségű káros gázok közé soroljuk a nitrogénoxidokat, a kénoxidot és a szénmonoxidot.

A nitrogénoxidok csökkentik a légutak öntisztulását, így a bekerült kórokozók, és szilárd anyagok (pl. por) eltávolítása akadályozott lesz.
A tüdőbe kerülve gyulladás, vizenyő alakulhat ki.

Nagy hatással van a földi élet fajgazdagságára is, a legújabb ökológiai kutatások szerint, a szárazföldi és vízi élőlényeknél növekedéskorlátozó tápanyag lehet.

A kénoxidok legnagyobb része az erőművekből, az égetés során kerülnek a levegőbe. A levegőbe kerülve több kémiai átalakuláson megy át, nagy része lebegő kénsavcseppekké alakul és több ezer kilómért is megtehet a levegőben. A levegő víztartalmával együtt, savas eső formájában hullik ki.

A kénoxid az emberek számára ingerlő, mérgező gáz, jellegzetes szúrósszagú anyag. Nagyobb töménységben köhögést válthat ki, sőt tüdőkárosodást és fulladásos halált is okozhat. A nitrogénoxidokhoz hasonlóan csökkenti a légutak öntisztulását, így krónikus légúti megbetegedéseket is okozhat (pl. hörghurut stb).

A szénmonoxid a széntartalmú tüzelő anyagok égetésekor kerül a levegőbe. Színtelen, szagtalan, levegőnél kisebb sűrűségű, erősen mérgező gáz. Kibocsátása főként a belső égésű motorokból, a kohászat, az energiaipar, a fűtés és a szilárd hulladék égetéséből ered.

A szénmonoxid fontos beltéri szennyező is, keletkezhet fűtő-tüzelő berendezések és dohányzás során is.

A világ éves szénmonoxid termelése 100 millió tonna, melynek 60%-ka emberi tevékenységgel kerül a levegőbe.

A szénmonoxid a tüdőn át akadálytalanul szívódik fel. Kötődik a vér egyes részeihez, és az izomsejtekhez. A vérbe került szénmonoxid versenyben van az oxigénnel. Ha az oxigén helyett a

vörösvérsejthez kapcsolódik, akár fulladást is okozhat.

Legfontosabbak az agyra, a szívre és a keringésre gyakorolt káros hatások. A terhes anyát ért káros szénmonoxid-hatás (pl.: dohányzás), a magzat testi és szellemi fejlődését is befolyásolja.

Hazánk légszennyezettsége közepesen rossznak mondható. A levegő-egészségüggyel az 1880-as évektől foglalkoztak, Fodor József végezte a levegő egyes gázainak valamint por és baktériumtartalmának vizsgálatát. Ekkor a széntüzelés és a kohászat miatt két fő szennyező forrás a korom és a kéndioxid tartalom volt magas. A közlekedés fejlődésével nőtt a közlekedési eredetű nitrogénoxid és szénmonoxid kibocsátás és megjelent Budapesten a szmog (füst-köd) jelensége is.

A lakosság fele él „szennyezett” vagy „mérsékelten szennyezett” területen. A bakonyi iparvárosoktól Budapesten át a borsodi iparközpontig egy szennyezési zóna szeli át az országot. Különösen szennyezett levegőjű tájak: Budapest, Borsod, Komárom, Veszprém, Fejér és Baranya megyék.

A levegőben lévő káros anyagok nem mind gáz halmazállapotúak.

Vannak a levegő-ben szilárd szennyező anyagok is. A levegő szennyező szilárd anya-gokat összefoglalóan poroknak nevezzük.

A szervezetbe a légutakon, az emésztő-szerveken és a bőrön keresztül juthatnak be. Allergiát, gyulladást tüdő károsodást vagy mérgezést is okoz-hatnak.

A levegő közvetítésével számos kórokozó juthat a szervezetbe. Cseppfertőzéssel vagy a porszemcséken való kiülepedéssel, ott terjednek, ahol sokan vannak (tömegközlekedési eszközön, iskolában, munkahelyen) nagy tömegben terjesnek. Elég csak levegőt venni, vagy olyan tárgyat megfogni, akire ráhullottak a kórokozók. Rövid lappangási idő után, egy-két héten belül, már újabb emberek panaszkodik a fertőző betegség tüneteire, járványra. Gyakori kézmosással, gyakori szellőztetéssel vagy védőoltásokkal védekezhetünk ellenük.

A kórokozók sokfélék lehetnek, közös tulajdonságuk, hogy méretük a milliméter ezred – milliomod része.

Ilyen gyorsan terjedő betegség az influenza vírusok által terjesztett influenza.

A baktériumok a vírusoknál ezerszer nagyobbak, de vannak köztük az emberekkel együtt élő ártalmatlan baktériumok is. Vannak betegséget terjesztő formái is. A bőrön kialakuló betegségeket gyakran a levegőben lévő gombák okozzák.